A Magyar szarka kering� kialakul�sa

Polg�r B�la, T�r�kszentmikl�s  2010.01.20. 21:12

A Magyar szarka kering� kialakul�sa.

A fajta kialakul�s�nak a m�lt hom�ly�ba vesz� kezdet�re, �s ennek a kezdet�nek a felkutat�s�ra, megismertet�s�re az sarkallt, hogy egym�st�l egyre ink�bb elt�r� id�pontok, t�rt�netek, mondhatn�m elk�pzel�sek jelentek meg eddig is nyomtat�sban �s forognak k�zsz�jon a fajta b�lcs�j�nek sz�m�t� T�r�kszentmikl�son �s k�rny�k�n.   Persze az elt�r� elk�pzel�sek nem mindig z�rj�k ki egym�st. Vannak, akik a fajta „�let�t” a fajta elfogad�s id�pontj�t�l sz�m�tj�k, vannak, akik a j�val r�gebbi id�kt�l, amit esetenk�nt �r�sos eml�kek is al�t�masztj�k.

Abban valamennyi visszaeml�kez�s megegyezik, hogy az indul�s Moln�r Imre b�csi a j� nev� �csmester port�j�r�l t�rt�nt. Az 1930-as �vek elej�n �, mint k�ztudottan megsz�llott galamb�sz a Belgiumban �l� rokon�t�l 2-3 p�r k�l�nb�z� sz�n� szarka rajz� galambot. Ezek a visszaeml�kez�sek szerint viszonylag kistest� tipikus kering� galambok voltak. A galamb�sz k�r�kben hamar h�re ment �s t�bb galamb�sz is megcsod�lta az „�j szerzem�nyeket”. Az akkor galamb�szok k�z�l ezek els�sorban a rajzos galambokat teny�szt�k k�r�ben arattak sikert, ezt bizony�tja, hogy akik a szaporulatb�l vittek t�bbnyire a szolnoki kering�k mellett teny�sztett�k. A szaporas�guknak, a j� nevel�k�pess�g�knek ellen�ll� k�pess�g�knek k�sz�nhet�en n�h�ny �v alatt jelent�s �llom�nyok j�ttek l�tre. A m�r eml�tett Moln�r Imre b�csi mellett a negyvenes �vekre j� �llom�nnyal rendelkezett T�ri B�la �s Feh�r Mih�ly, akik egy�tt teny�sztettek, hiszen egy port�n laktak, ott volt mindkett�j�k �llom�nya.

Mindenk�ppen eml�t�st �rdemel Hinek J�nos, aki f�k�nt szolnoki kering�ket teny�sztett �s ezek mellett tartott j� szarka �llom�nyt, vagy Hajdrik J�nos, akinek a d�c�ban f�k�nt szark�k voltak. Nyes� J�zsef villanyszerel� is tartott p�r darabot kedvtel�sb�l. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni id�kben egyre nagyobb l�tsz�mban tal�lhat� volt a v�rosban a fajta, amit k�l�nb�z� bekeresztez�sek folyt�n egy�ni �zl�sek szerint teny�sztett�k �s hajtott�k.

Hatalmas falk�k sz�lltak d�lut�nonk�nt a v�ros felett. Meg kell eml�teni, hogy ezek a madarak, ha k�llemre nem is, de t�j�koz�d� k�pess�gben kiv�l�ak voltak. A 60-as �vekre kialakult egy a t�bbs�gi �zl�snek megfelel� t�pus a fajt�n bel�l, amit m�r tudatosan teny�sztettek, �s a k�llemi jegyeket szil�rdan r�gz�tett�k. A teny�szt�k egyre t�bbsz�r hasonl�tgatt�k �ssze kedvenceiket, �s egyre t�bbsz�r vit�ztak.  Sz�ks�gess� v�lt 30-35 �v ut�n egy �r�sban r�gz�tett standard megfogalmaz�sa. A kem�ny vit�k ut�n a v�gs� l�k�st az adta, hogy 1968-ban N�meth Istv�n �s t�rsai nevezetek az orsz�gos ki�ll�t�sra. Itt a fajta b�r�lat�t elutas�tott�k. Mert nem volt elfogadott fajta le�r�sa. Elengedhetetlenn� v�lt az egys�ges fajtale�r�s elk�sz�t�se, amely 1970-re �lt�tt form�t. 1970-ben a t�r�kszentmikl�si ki�ll�t�son el�sz�r b�r�lt�k r�gz�tett fajtale�r�s alapj�n a szark�kat, akkor m�g t�r�kszentmikl�si szarka n�ven. M�g ebben az �vben beny�jtott�k a le�r�st a Magyar Galambteny�szt�k Sz�vets�g�hez. Ezt k�vet�en 1971. janu�r17.-�n T�r�kszentmikl�son, a Vasas Kult�rh�z termeiben rendezett ki�ll�t�son a Sz�vets�g k�pvisel�inek jelenl�t�ben, Mezei S�ndor �s Varga J�zsef szakmai ir�ny�t�sa mellett, ker�lt v�gleges form�ba a dokumentum, amely szint�n az � javaslatukra m�r, mint a Magyar Szarka fajtale�r�sa ker�lt jegyz�k�nyvvezet�sre. Ezen a ki�ll�t�son t�bb mint 70 db mad�r egyedi ketrecekben, �s m�g t�bb volier ker�lt bemutat�sra. Meggy�z�d�sem, hogy a fajta e jelent�s d�tum �ta is t�retlen fejl�d�sen megy �t, �s ha egyedsz�ma , t�j�koz�d� k�pess�ge cs�kkent is az �vek folyam�n, n�pszer�s�ge nem val�sz�n�, hiszen 60-80 egyedsz�m ugyan�gy megtal�lhat� a ki�ll�t�sokon, mint �vekkel ezel�tt.

Meg�t�l�sem szerint egyedsz�ma nem gy�r�l jobban, mint a t�bbi fajt��, hiszen az urbaniz�ci� egyform�n s�jtotta �ket. A t�j�koz�d� k�pess�g cs�kken�se a z�rt tart�s k�vetkezm�nye, amit sajnos a teny�szt�k id�ztek el�. Eml�kszem az els� p�r galambomra a 70-es �vek elej�n, (ami abban az id�ben T�r�kszentmikl�son csak szarka lehetett), egy �vi szokat�s ut�n, a vedl�st k�vet�en a tet�re sem tett�k a l�bukat �gy t�rtek haza a d�cba, ahonnan kaptam �ket!

Polg�r B�la, T�r�kszentmikl�s